Dokumentumok

A társadalom akkor képes a legtöbbet profitálni az új kutatási eredményekből, ha azok társadalmi-gazdasági értéke tudatosan kiaknázásra kerül. A privát- és a közszféra között létrejövő, megfelelően koordinált kutatási együttműködés mindenki számára előnyös: a stratégiai szinten kialakított együttműködések lehetőséget nyújtanak új innovatív termékek és szolgáltatások kifejlesztéséhez, értéket teremtve a kutatásfejlesztésbe és innovációba történő állami és privát befektetéseken keresztül. Az angol-magyar kétnyelvű szerződésminták célja, hogy gyakorlati útmutatással járuljon hozzá az akadémiai kutatóintézetek és az ipar közötti kutatási együttműködések kialakításához, formálásához és a tudás áramlásának biztosításához. A szerződésminták egyaránt hasznosak lehetnek a stratégiai és operatív szintű vezetőknek, a kutatóknak és mindenki más számára, aki részt vesz a közös kutatási tevékenység megvalósításában.

Kutatási szerződés keretében a vállalkozó (jellemzően kutatóintézet) kutatómunkával elérhető eredményt állít elő egy harmadik fél (megrendelő) részére.

Kutatási tanácsadásra irányuló szerződés alapján a közfinanszírozású kutatószervezet kutatója tanácsadási tevékenységet nyújt harmadik fél részére, jellemzően a harmadik félnél folyó kutatási projekt kapcsán. Tanácsadási szerződés létrejötte során a szerződő fél – a körülményektől és az intézményi szabályozástól függően – lehet a kutató, mint magánszemély, illetve az intézmény is.

Közös kutatásfejlesztési tevékenység végzésére irányuló szerződés (Kooperatív kutatási szerződés) a közfinanszírozású kutatószervezet és egy vagy több harmadik fél között létrejövő, a felek közös tudományos érdeklődési körébe tartozó projekt vagy kutatási program megvalósítására irányuló írásbeli megállapodás, melynek célja a tudás fokozása és átadása, összhangban a kutatószervezet oktatási és kutatási stratégiájával. A kooperatív kutatási szerződés minden partner részéről érdemi kutatásfejlesztési tevékenység végzését feltételezi. Kooperatív kutatási szerződésnek minősül többek között a közfinanszírozású (hazai, uniós, nemzetközi) támogatásban részesülő projekt megvalósítására létrejövő konzorciumi szerződés és az ipari partner által támogatott projekt megvalósítását célzó közös kutatási szerződés.

A titoktartási szerződésben a felek abban állapodnak meg, hogy nem hozzák nyilvánosságra egymás üzleti titkait, bizalmas információit. Általánosságban minden olyan információ bizalmasnak tekinthető, amely nem érhető el nyilvánosan, és amelynek titokban tartásához valamely személynek különös érdeke fűződik. Az egyetemen kidolgozott innovációs eredmény megfelelő védelme érdekében, a külső partnerrel történő egyeztetés előtt egy mindkét fél által cégszerűen aláírt titoktartási megállapodás megfelelő eszköz lehet az információk bizalmas kezeléséhez.

Az anyagátadási szerződés a kutatási anyagok intézmények közötti átadásáról rendelkezik. Az anyagátadási szerződésben foglalt feltételek kijelölik a fogadó fél számára az anyag használatával kapcsolatos szabályokat, így a kutatási eredmények publikálásával kapcsolatos feltételeket is. Az átadó fél számára pedig megfelelő biztosítékot nyújt a helytelen és felelőtlen használat ellen.

A felhasználási szerződések alapvető célja, rendeltetése az, hogy a jogosult engedélyt adjon műve, teljesítménye felhasználására meghatározott díjazás fejében. A vagyoni jogokat átengedni nem lehet, így a felhasználási szerződés a lehetőség a mű „hasznosítására”.